A konavlei Sniježnica

A konavlei Sniježnica

A legkeskenyebb horvátországi ezres

A legvonzóbb horvátországi hegyek közül különös helyet foglal el a Konavle feletti Sniježnica-hegy, amely keleti oldalról elhatárolja a tágas Konavosko poljet (Konavlei mezőt). Konavle határait északkeleten a hercegovinai hegyek alkotják, keleten az Orjen montenegrói része, délen az Adriai-tenger, nyugaton Cavtat város a Župa dubrovačkával, és a Zvekovica település. Hosszúkás alakú, hossza 40, szélessége 2-15 kilométer között ingadozik.

Sniježnica
Alan Čaplar

A tágas Konavosko polje felett festői hegyek magaslanak, ahol néhány konavlei település helyezkedett el: Kuna Konavoska, Duba Konavoska, Brotnice, Šiljesci, Velji Do és egyéb. A Sveti Ilija csúcs a Sniježnicán a legdélebbi horvátországi ezres (több, mint ezer méter magas hegy) és tipikus karsztos hegy mészkősziklákkal és gyér földközi növényzettel. A nevét a hóról kapta, amely hosszan, egészen májusig maradhat meg a csúcson. Ennek oka a nagy mennyiségű csapadék, és az északi befolyás meghatározó az alacsony hőmérsékletek miatt, a tenger közelségének ellenére.

Sniježnica
Alan Čaplar

A Sniježnicára való mászás kiindulópontja a Pridvorje közelében levő Mihanići településen van, a Konavosko polje keleti szélén. A pridvorjei postahivatal mögött mintegy 500 méterre, Lovorno előtt, felfelé egy szűk aszfaltozott közút ágazódik el Kuna Konavoska falu (721 m) irányában. A közút meredeken emelkedik 5 kilométerig éles kanyarokkal Kunáig, ahol kezdődik a hegymászó jelzésrendszer. A faluban a "Škola Kuna Konavoska" található, amelyről dubrovniki hegymászók, a legdélebbi menedékház Horvátországban.

 

A hegymászó jelzések a faluból követik a széles épített utat, amely meredek részek és igényes részletek nélkül emelkedik a makin és a kellemes hűset teremtő tengerparti erdőn át. Az út alsó részén, a közelében, egy érdekes 16. századbeli Sveti Nikola-templom (Szent Miklós-teplom) áll, középkori temetővel és néhány jól megőrzött bogumila sírkővel. Az út még az Osztrák-Magyar Monarchia alatt készült, és célja az ágyúknak a Sniježnica csúcsára való szállítása volt. Mivel az út nagy ívben és sok kanyarral emelkedik, a jelzések rövidítik és kereszteződik, amíg el nem éri a Duži-hágót, ahonnan hatalmas kilátás nyílik a hercegovinai és a montenegrói hegyekre. A hágótól nyugatra kell indulni, és a Sniježnica csúcsának segítségével igazodni. Az út e része nincsen ellátva jelzésekkel, de az út szélessége miatt (mint a velebiti Premužićeva staza esetén) lehetetlen elveszni. A Kuna Konavoskatól a Sniježnica csúcsáig összesen mintegy két óra könnyű séta szükséges.

Sniježnica
Alan Čaplar

A Sveti Ilija (1234 m) a Sniježnica-hegy legmagasabb csúcsa, és a Dubrovnik-Neretva Megye legmagasabb pontja. A csúcsponttól keletre a sziklában faragott kőből készült Sveti Ilija-kápolna (Szent Illés-kápolna) található, amelyről a csúcs kapta a nevét. A mélyben jól látható a Konavosko polje és a dubrovniki légikikötő Čilipiben. A kilátás tovább terjed a dubrovniki szigetvilágra: Elafitire, Mljetre, Korčulára, Lastovóra és Pelješac-félszigetre, majd Čvrsnica, Prenj, Velež, Zelengora és más bosznia-hercegovinai magashegyekre, montenegrói Durmitor, Orjen, Subra, Lovćen hegyekre, és déli irányban egészen Komoviig és Prokletijeig. A templom zarándokútjára minden évben kerül sor pünkösd hétfőjén, hagyományos hegymászó látogatás a Sniježnica-hegyre december 26-án történik, az első dubrovniki hegymászók első, 1928. évi mászásának emlékére.