A pelješaci Sveti Ilija

A pelješaci Sveti Ilija

A Dél-Adria sziklás óriása

A Pelješac-félsziget vendégszeretettel várja be, és szépségével hódítja vendégeit. A hegyvidéki karsztos táj Pelješacnak egyedülálló festőiséget kölcsönöz, míg a hegymászás iránti érdeklődőket hegymászó kihívásokra hívja.

 

Pelješac – Isztria után – a legnagyobb horvátországi félsziget (348 km2). 62 kilométer hosszú, és csak 3-8 kilométer széles. A szomszédos szárazfölddel az 1500 méter széles Stoni prevlaka köti össze, így általános földrajzi jellemzői szerint inkább szigetre, mint félszigetre hasonlít. A félsziget domborzati szerkezetében két mészköves rész uralkodik, amelyek között a középső részén egy tágas dolomit medence terül el.

Sveti Ilija na Pelješcu
alan Čaplar

Pelješac legmagasabb pontja a sziget északnyugati részén, Orebić felett helyezkedik el. E területen a Pelješac-csatorna szélessége csak 1270 m, és az északi domborzatos barrier miatt e csatorna biztos védelmet nyújt a hajóknak a bórával szemben, és a múltban is a Közép-Tengermellék déli kapujának szerepét játszotta. Ezért Orebić fekvése is a legszűkebb részén volt a meghatározó tényező a peljesaci tengerészet felvirágzásában a vitorlás hajózás idején. Így a 19. század második felében a peljesaci tengerészeti társaságnak 33 óceánjáró vitorlás hajója volt.

 

Pelješac legmagasabb csúcsa a 961 méter magas Sveti Ilija (Szent Illés). Pelješac magas hegygerincéről mindkét oldalra meredek csupasz sziklák ereszkednek le. Noha a hegy a félszigeten van, helyzete és kilátásai révén szigeti hegy jellemzőivel rendelkezik, és ha Pelješac sziget lenne, a legmagasabb lenne az Adrián. A csúcsra való mászás három fő irányból lehetséges: a Ruskovići falutól keletre fekvő Urkunići falucskából, Karmenból és Bilopoljeből, vagy Gornji Nakovanjból, Viganjtól 6 kilométerre északnyugati irányban. A Ruskovići faluból induló őt a legmeredekebb, és ma a fő peljesaci pásztorösvény a bilopoljei. A mászáshoz mintegy 3 óra szükséges, és mindenképpen elegendő mennyiségű vizet kell vinni, mert a hegyen nincsen víz, és az út nagy része ki van téve a napfénynek.

Sveti Ilija Pelješac
Alan Čaplar

Az egész hegy különleges a dalmát szigetvilágra és az orebici riviérára nyíló rendkívüli kilátása miatt. Pelješac magassága és különálló fekvése miatt a horvátországi hegyeknek egyik legszélesebb és legszebb kilátója. A régebbi térképeken a Zmijino brdo (Monte Vipera, Kígyó-hegy) és Perunovo brdo (Perun-hegy) néven is említik. E megnevezés a kereszténység előtti korszakból származik, amikor a csúcs az ószláv villámisten kultikus helye volt, a mai hivatalos nevét pedig a Szent Illés-kápolnáról kapta a csúcs. Magát a csúcsot egy kőhalom jelöli, egy kis fakereszt, es egy márványtábla a csúcs nevével.

 

Elragadtató, mennyi érdekes hely látható és tapasztalható egy viszonylag kis félszigeten. Mindegyik érdekesség minden ínyenc számára jó ok, hogy legalább egy napot töltsön a dombos Pelješacon – és jó motiváció, hogy mindig örömmel visszajárjon.

It is impressive how many interesting sites can one see and experience on such a relatively small peninsula. Each of these particularities is a reason for true gourmands to spend at least one day on the hilly Pelješac – and a good reason to return again and again.