Učka

Učka

Isztria és a Kvarner büszke őrzője

Az Učka az egyetlen Dinári-hegység részét képező hegy, amely északkelet-délnyugat irányban nyúlik, merőlegesen a Dinári-hegység kiterjedési irányára. A meredek lejtők, ahol sziklák, erdők és rétek váltakoznak, a csúcsairól nyúló széles, messzemenő kilátások, a számos vízforrások és települések, az elkülönített elhelyezése és a tenger közelsége egyedivé és különlegessé varázsolja az Učka-hegyet. E hegynek szép a látványa messze Isztria mélyéből, Rijekából vagy a Gorski kotarból, valamint a kvarneri szigetekről nézve. Természetesen, még szebb azt belülről megismerni, és nem is nehéz, hiszen az egész Učka-hegyet a hegymászó utak sűrű hálózat szövi át.

Učka
Alan Čaplar

Az Učka keleti oldalról határolja el az Isztria-félszigetet, és szigorúan választja el Isztriát a Primorjetől (Tengermellék). 20 kilométernyi hosszúságban a Poklon-hágótól a Plomin-öbölig nyúlik, ahol hirtelen a tengerbe süllyed. Noha csúcsai nem kifejezetten magasak, a meredek lejtők valamint a tenger közvetlen közelsége miatt az Učka sokkal magasabbnak tűnik, mint amilyen valóban. Mégis, a tengertől a csúcsig tartó mászás nem rövid vagy egyszerű, mert ahhoz 1400 méternyi tengerszint feletti magasságot szükséges legyőzni.

 

Az Učka-hegy fő kirándulóhelye a Poklon-hágó, amelyhez minden tengerparti – Opatija, Ičići, Ika, Lovran, Medveja, Mošćenička Draga – településből vezet út. Az isztriai tengerparttól a Poklonig tartó mászáshoz minden településből 2-3 óra gyaloglás szükséges, de azok számára, akik az Učka-hegy legszebb, csúcsrészét szeretnék megélni, a legalkalmasabb, hogy személygépjárművel érjenek a Poklonig, és tovább hegyet mászni a Vojak felé. A Poklon olyan hely, amelyről először látható a tenger, ezért Rijeka már réges-régóta az utazók népszerű pihenőhelye. Amikor e helyről az Isztriából induló zarándokok először látták meg Trsatot, rendszeresen meghajoltak a Trsati Szűzanya előtt. E szokás emlékét a Poklon (horvátul: Meghajlás) megnevezése örökítette meg.

Učka 1600
Alan Čaplar

Az Učka-hegyet távolról nézve, feltételezhető, hogy a legmagasabb csúcsa szép kilátást biztosít. A Vojakról néző kilátás az egyik leginkább lenyűgőző kilátás Horvátországban, mert messzire nincs magasabb csúcs, amely megakadályozná a kilátást a messzeségbe. Derűs, világos napokban az egész Isztria és a Kvarner-öböl látható, annak szigetei, a Gorski kotar hegyei, a Velebit, és a tekintet nemritkán az Alpokat és Olaszországot is eléri. Az Učka-hegy csúcsa egy hosszúkás és nagyon éles zátony formájú, amely meredeken ereszkedik le az egyik oldalon a Čepići mezőig, a másik oldalon a Kvarner-öbölig. A csúcsa egy kerek kőtoronyról ismert, amelynek a felső teraszán kilátóhely, belsejében pedig emléktárgybolt működik.

 

A Poklontól északkeleti irányban a Ćićarija-hegy folytatódik az Učka-hegyre. Teljesen más sajátosságokkal rendelkezik: messzire sem olyan meredek, mint az Učka, hanem egy terjedelmes fennsík néhány kisebb kiemelkedő csúccsal, amelyek között a tucatnyi festői falut összekötő hegyi út kígyózik.

Učka
Alan Čaplar

Az összes ucskai látnivaló érdekesség közül az Učka-alagút isztriai bejáratának közelében levő Vela draga a legvonzóbb. Könnyű felismerni, mert egy könnyen átjárható geológiai tanösvény vezet arra. Amennyiben hétvégén vagy nyáron jön ide, számos hegymászót láthat a sziklákon, mert a Vela draga az egyik legvonzóbb horvátországi hegymászóhely.

 

A nagy mennyiségű csapadék hatására ma az Učka buja növényzetével lényegesen különbözik minden egyéb tenger melletti hegytől. A keleti lejtők különös sajátossága a szelídgesztenyefa-erdők is, amelyeket "maruni" néven is ismerünk. Különlegességeinek köszönhetően az Učka-hegyet természeti parkká nyilvánították 1999-ben. Minden zuga valami újat, ismeretlent kínál, ami ideális azok számára, akik a változatos hegymászási és mászási kihívások kedvelői.