Bóra – A hisztis dráma királynő

Bóra – A hisztis dráma királynő

A bóra az Adria keleti partjának leghevesebb szele. Joggal tulajdonítják neki a legszélsőségesebb jelzőket, mivel hirtelen és rögtön nagy erővel kezd el fújni. Emellett mindig időszakos széllökések kísérik és a szélrózsa sok irányából eredhet, úgymint északról - hiszen a tramontana családjába tartozik -, egészen végig keletig, amikor már a kvadráns közeli déli irányából fúj.

 

Minden vitorlázási kézikönyvbe beleírják azokat a területeket, ahol a bóra legnagyobb erejét éri el, és ezt vitorlázás előtt mindenképp észben kell tartani. A tengerészek szerencséje, kiváltképp a vitorlázóké, hogy a téli bórának, ami lökésenként elérheti az eddig mért maximális 250 km/óra sebességet is (Masleničko ždrilonál), van egy másik, enyhébb nyári arca, ami a szélsőséges jelzőt meg sem közelíti.

 

A téli bórától eltérően a nyári bóra általában nem tart tovább három napnál, és a tapasztalt vitorlázó legénység számára ez gyors, sportos, adrenalinnal teletöltött vitorlázást jelent. Mindazonáltal, gyakorlatlan vitorlázóknak meg kellene várniuk, míg a bóra ereje csökken. Ugyanakkor mind az előbbiek és utóbbiak számára, és még a motorcsónakon közlekedőknek is megfontolandó ez a pár, bóráról és jelenségeiről szóló útmutató.

 

Abban az esetben, ha a szárazföld partjaihoz közel hajózunk, a hegyláncok alatt, amik mögött a bóra születik, ajánlatos észben tartani, hogy a bóra a lejtőn lefelé a következő terepviszonyokon hogyan fúj. Ha pont a part mellett található egy nagyobb öböl, akkor afölött a terep mindig tölcsér alakot ölt, vagyis V alakot; és éppen ezen rész közepén át, ahol a két lejtő összeér, ott éri el a bóra legnagyobb sebességét. Amikor ilyen öböl felé hajózunk észak-nyugat irányból, először a szél félig a hajóorra felé fog fújni, amikor pont az öböl előtt vagyunk, akkor oldalról érkezik, és amikor már elhagytuk az öblöt, akkor hirtelen félig a hajó fara felé fog fújni!

 

Tudniillik, minden ilyenfajta öbölből elindulva, a bóra legyezőszerűen szélesedik. Minél nagyobb az öböl, annál szélesebb legyező alakban fúj. Minél távolabb vagyunk a szárazföld partjától, annál egységesebb irányba fúj a bóra, a parttól a nyílt tenger felé. A hullámok itt nagyobbak, de egyenletesebbek. Ilyen legyezőszerű szélfújást, bár valamivel kevésbé kifejezőt lehet átélni, amikor úgy gondoljuk, hogy két, vagy akár három sor sziget (Kornati, Hvar..) véd minket a bórával szemben, azonban ha a kikötésre szánt hely magasabban fekszik, mint a tölcsérszerű lejtős öböl, akkor teljesen biztos, hogy ott a bóra erősebb lesz, mint más terepviszonyokkal rendelkező területen. A szélvihar második és harmadik napján egyes vizeken kivételesen nehéz hajózni, nemcsak kizárólag a bóra miatt, hanem a tengeri áramlatok ütése miatt is, amik a bórával ellentétesen haladnak, vagy pedig a tenger mélységének hirtelen változásai nehezítik meg a hajózást.

Senj
Aleksandar Gospić

A Krk és Rab szigete közötti vizek kifejezetten háborgók - a senji bóra, ami arra fúj az egyik legerősebb az Adrián -, hasonlóképpen hullámzók az Iloviktól délkeletre, Silba és Premuda felé található vizek is, ahol a bóra és a tengeri csatornából érkező áramlatok nagy hullámokat képeznek. Ugyanazon ok miatt, illetve még a senji bóra - ami a szárazföld és Pag sziget délkeleti pontja közötti átjárón tör át - és a pagi bordák együttműködése miatt, a tenger arrafelé nagyon hullámzó. Ugyanilyen a tenger Silba szigetétől délkeletre is, bár azok a hullámok még ráadásul keresztezik is egymást. A pirovaci öböl sekély vizében, illetve egészen a Vrgada szigetig a bóra nagyon erőteljes, azonban arrafelé nincsenek nagy hullámok, hanem csak kisebbek, a tenger habjával telítettek, ami kiül a tenger felszínére is.

 

A šibeniki bóra olyan erőteljes, hogy ereje elér egészen a nyílt vizekig is; és nagy hullámokat eredményez a Vis sziget északi partján, illetve a visi csatornában. A vruljska bóra, amely nagy szélességben egészen Splitig és Makarska déli részéig fúj, nagyon veszélyes Brač és Hvar partjainál; valamint hevesen fúj ezen két sziget közötti csatornában is. A pelješka bóra, a konavoska bóra és az a bóra, amelyik a Boka és Kotori-öbölből kiindulva szélesedik ki csak néhányak a “híresek” közül, és amelyek a Trieszti-öbölben az Adria északi részétől indulnak el.

 

A bóra állandó nappali és éjszakai dinamikával rendelkezik, ennélfogva a legerőteljesebben szürkület és reggel között fúj. Akkor aztán kicsit alábbhagy, így körülbelül déltől a következő két, három óráig a legenyhébb. (Azt mondják: “A bóra ebédelni megy.”) Akik nem szeretnek erős szélben és heves hullámok között hajózni, viszont jobb menedékbe szeretnének eljutni, vagy csak egyszerűen helyet akarnak változtatni, ez a rövid időtartam a legmegfelelőbb alkalom, hogy vitorlát bontsanak.

 

Azt mondják, hogy a bóra egészséges szél, mivel felfrissülést hoz és megtisztítja a levegőt, emellett az a vízpermet, amit messziről a neki háttal lévő szigetek partjairól magával hoz teljes mértékben fertőtlenít. Ezen kívül, az a sókristály, ami a fűszálakon marad, ahol a kecskék legelnek olyan karakteres vonással bír, ami a kecske húsának és tejének egyedi aromát kölcsönöz. Éppen a bóra hatása miatt vált a Pag sziget ismertté a saját sajt és kecskeállományát illetőleg, illetve így van ez más szigeteken is, ahol kecskéket tartanak. A bóra jótéteményei közé tartozik még más adriai csemege is, például a pršut (levegőn szárított sonka), amit a bóra érlel, mind Dalmáciában és mind az Isztriai-félszigeten is.